Első benyomások és híradás

Liebe Alle! (Csakhogy stílusos legyek)

Kedves Anyu, Apu, Nagyi, Enikő, Zsófi, Bogi, Franci, Zsóka, Andik, és mindenki, aki szívesen értesülne rendszeresen, és ha rájövök, hogyan kell, képekkel is illusztrálva müncheni élményeimről, élményeinkről!

Mert hát olyan nehéz mindent elmesélni telefonon/ímélben, vagy egy-egy Skype-olás során... .

Hol is kezdjem...? :-) Talán először is elnézést kérek, valószínűleg ez az első bejegyzés elég össze-vissza lesz, ha mindent le akarnék írni, ami az elmúlt 10 napban történt velem, a hazautazásig a gép előtt ülhetnék.:-) München annyira csodálatos város! Minden szeglete tartogat valami újabb látnivalót, hacsak egy fantasztikusan rendben tartott virágágyás legyen is az!

Egymást érik a (sör-és nemcsak sör)kertek, a parkok, de ha már 100 métert megtett az ember egy zöld területet elhagyva, akkor egyszercsak egy köztéri virágözönbe botlik. És hát itt a tavasz! A nap napok óta hétágra süt, de amikor múlt héten még felhős volt az ég, akkor is csak hunyorogni tudtunk. Évi olvasta az útikönyben, amit mi magunk is tapasztaltunk, hogy München egyszerűen mindig ragyog.

Az emberek is nagyon kedvesek és segítőkészek, még akkor is, ha ők is tudják-érzik, úgysem tudják megoldani a problémát...Izgalmas és türelempróbáló bankhajsza kalandomról majd egy következő, - mindenkinek, aki valaha németországi utat tervez - hasznos bejegyzésben számolok be.

Na, de nem ez a lényeg, egyelőre tényleg csak kulcsszavakkal: az állatkert gyönyörű, hatalmas és a lakói pedig...Megszámlálhatatlan fajta él egy szépségesen kialakított területen az Isar folyó mentén. Kedden Évivel és még Balázzsal (aki pénteken utazott haza) 11-től 6-ig igyekeztünk bejárni egy összesen 20 percnyi "ebédszünettel". De még így sem láttunk mindent. És mindenből van KICSI!!!:-) Echte müncheni születési kis gorilla, kis orángután, és a kedvencem, a kis alpakka, a tőle való elszakadás nem kis időbe tellett.

Csak az állatkertről novellahosszúságú ódákat tudnék zengeni, dehát akkor hamar elveszteném a friss olvasóimat. Szóval a belváros is csudaszép, helyettem (egyelőre) beszéljenek majd a képek, a sörkertek hangulatosak, a kínált nedű pedig isteni, fél vagy egy literes kiszerelésben kapható. Egyelőre az abszolút kedvenc a magyar és Erasmusos társaság körében az Augustiner, de és Franci!!! figylem, a Franziskaner is nagy népszerűségnek örvend, ahogy a Paulaner, a Hofbräu is (aminek a háza, avagy sörözdéje szintén lenyűgöző és életreszóló élmény).

Ha már gasztronómia! A helyi fehér(!!!) virsli és a perec is mennyei, nem is beszélve a csülökről, ami csütörtöki éhes önmagamat egy kis versikére is megihletette.

Itt egy csülök,
Hopp, lecsücsülök.

Lehet, hogy ezzel nem kerülök rá a Münchner Stadtsmuseum "Híres magyar költők" falára, de szárnypróbálgatásnak ugye, hogy nem rossz? :-) És itt egy újabb plusz pont Münchennek, csak úgy ontja magából az ötleteket a magyar mint idegen nyelv szakdolgozatomhoz. (Amit a magyar nyelv és kultúra bajorországi terjesztéséről írok). Lépten-nyomon magyar vonatkozású dolgokba botlik itt az ember, legyen az az egyetem, egy múzeum, a leghíresebb templom hirdető táblája, a könyvtárak adatbázisa. Ill. az egyetemen a tájékozató napján, egyszer csak odalépett hozzánk egy lány, hogy magyarok vagyunk-e, mert ő tíz hónapig Pécsett élt, és ismerősen hangzik neki a nyelv, amin beszélgetünk. :-)

Lesz itt kérdőív-alany bőven, a városi múzeum egyik részlegének igazgatója magyar, ahogy az itteni tanszékünk nagyon-nagyon kedves lektora, könyvtárosa is, és persze a többi tanár, diák is tud magyarul, de amúgy is sokan akarják tanulni a finnugor tanszéktől függetlenül is.

Mi meg Évivel a németünket fejlesztgetjük:-) Reméljük lassan megjön a pénteki nyelvi szintfelmérőnk eredménye is.

Bár ma pont egy angol nyelvű egész napos interkulturális tréningen vettünk részt, mert a tegnapi, német nyelvű idejében városi kalandtúrán vetélkedtünk. Annyi itt az Erasmusos-diákoknak szervezett program, hogy nem győzünk válogatni. Szerdán egy fergeteges bulival kezdtük az ismerkedést, amúgy hétfőn megint Erasmusos, szerdán kolis, pénteken összegyetemi buliba, mulatozásba vagyunk hivatalosak. Utóbbi szabadtéren lenne, az Isar egyik szigetecskéjén, úgyhogy mindenki szorítson a pénteki jó időért!Remélem most már otthon is elállt végre az eső!

Tényleg rengeteg a jobbnál jobb program, csak ízelítőnek: városnézések (Passau, Augsburg, Regensburg, Ravensburg:igen, a puzzle hazája :-) ) Ma pont egy odavalósi lánnyal ismerkedtem meg. Az elmúlt napokban pedig rengeteg nemzet tagjaival. Tényleg a teljesség igénye nélkül: találkoztunk lengyel, török, kínai, spanyol, román, szlovák, olasz, finn, észt, szlovén, bolgár, ír, orosz diákokkal.


Holnap pedig folytatása következik, először az egyetemen a szakos tájékoztatón, aztán az Erasmus Welcome Party 2-n, ill. ez már a harmadik, a soha véget nem érő sorban.

Egyelőre, így elsőre ennyi, pedig magát az élménybeszámolást is nagyon élvezem. Remélem olvasni sem olyan rossz... Várom ám a javaslatokat/kívánságokat, miről írjak, vagy éppen miről ne. Igyekszem valahogy tematizálni a későbbi bejegyzéseket (látványosság, időpont, új ismeretségek). Megkísérlek gyorsan pár képet is feltölteni, ha nem jelennek meg, valamire még rá kell jönnöm a jövőben.

Puszilok mindenkit és igyekszem sűrűn írni!